A puskás csatárok fegyverzete az első világháború vége óta többször változott. 1931-ben
rendszeresítették a
95 M. kurtálykarabély modernizált változatát, a
31 M. puskát, egyben kivonták a szolgálatból a
hosszú csövű puskákat. Néhány évvel később vezették be a
35 M. típust, amely még a
31 M. tölténnyel
működött, de már újfajta szurony járt hozzá. Végül 1943-tól kezdték el a csapatokat ellátni a
43 M. (Mauser) tölténnyel működő
43 M. puskákkal, amelyeket ugyancsak
35 M. szuronnyal láttak el. Ez utóbbi nem terjedt el teljes körűen,
így a gyalogság legfontosabb fegyvere a háború alatt a 35 M. puska maradt.
A csapódó gyújtós
36 M. Vécsey kézigránát a háború végéig használatban
maradt, de 1944-re a csapatok fegyverzetét kiegészítették az időzítő gyújtóval ellátott
42 M. Vécsey típussal is.
Az egyenruházat változásai náluk is megjelentek, így a háború végére egyesek szemernyővel ellátott
44 M. tábori sapkát és
egyenes szárú pantallót viseltek
bokavédővel,
a legénységi állomány pedig a rajzon látható álló galléros tábori zubbony helyett még 1939-ben
kényelmesebb, lehajtott gallérral ellátott zubbonyokat kapott. Az első világháborúból maradt, és az
új háború elején korlátozott számban még használt
15 M. rohamsisakokat végül teljesen felváltotta a
35 M. típus.
A tábori öltözet mellett a gyalogság
nyári zsávoly ruházattal is fel volt
szerelve, ezt azonban a harctéren nem, csupán gyakorlatokon viselte. Az 1943-ba rendszeresített
speciális téli ruházattal sem sikerült a háború végéig egyöntetűen
mindenkit ellátni.
A korszerűtlen
gyalogsági hordkészülék helyett
megjelent a
42 M. hátizsák, a gázálarcokat pedig német
mintára hengeres
bádogdobozokban kezdték el kiosztani,
de ezek a háború végéig nem tudták kiszorítani a nagy mennyiségű korábbi felszerelést.
Ugyanez volt a helyzet a megbízhatóbb működésű
43 M. gyalogsági ásóval
is, amely mellett a korábbi
36 M. típus is végig szolgálatban maradt.
