35 M. kenyértarisznya








Előzmények

A kenyértarisznya vagy kenyérzsák az első világháborús baka egyik leghasznosabb és legkedveltebb felszerelési tárgya volt, amit a szabályzatokat ötletesen "kibővítő" katonai leleményesség csak még népszerűbbé tett: gyakorlatilag mindent hordtak benne, ami méreténél fogva elfért és nem volt más, jobb helye a felszerelésen.
Nélkülözhetetlensége biztosította továbbélését a két háború közötti időszakban is, a 30-as évek közepén azonban olyan fejlesztések történtek a honvédség felszerelésében, amik a kenyérzsák átalakítását is megkövetelték. Miután a gyalogsági hátbőröndöt kivonták a szolgálatból, annak tartalmát az ugyancsak módosított tölténybőröndnek és a kenyérzsáknak kellett befogadnia. (A felszerelés egy részét még így is kívülről kellett felszíjazni ezekre.) Ennek szellemében az új kenyértarisznya málhafüleket kapott a fedelére, az új, nagyobb űrtartalmú tábori kulacs részére pedig a tarisznya oldalsó részén külön zsebet alakítottak ki, így belül több hely maradt más felszereléseknek.
A 35 M. kenyértarisznya ugyanolyan népszerű lett, mint elődje volt, és az új világháborúba induló honvédeknek éppolyan sokoldalú és nélkülözhetetlen társává vált, mint apáiknak a nagy háborúban.


A 35 M. kenyértarisznya

         

       

     

Leírása:
Táboribarna vitorlavászon tarisznya ugyanilyen anyagból készült hordhevederrel, melynek hosszát tüskés csattal lehet állítani. A tarisznya súlyát azonban nem csak ez viseli: felül két, vaskampóval ellátott vászon fül segítségével azt a derékszíjra lehet akasztani.
Lezárására egy nagy méretű, a teljes kenyértarisznyát betakaró fedél szolgál, amelyet alul két tüskés csattal lehet rögzíteni. A fedélen két málhafület találunk az evőcsésze és a sisak felszíjazására.
A tarisznya szemből nézve bal oldalán került elhelyezésre a kulacsot befogadó hosszúkás zseb, amelynek fedelét a tarisznya fedelééhez hasonló csattal lehet lezárni.
Belül egy nyersszínű vászon térelválasztót láthatunk, amellyel egy rekeszt alakítottak ki a tarisznya külső fala mentén. A kulacszseb felőli oldalon egy kisebb, a későbbi típusokon fémgombbal záródó zsebet is találunk, amelybe zseblámpát, ill. harcban kézigránátot lehet elhelyezni.
A fedél alatt találjuk az átvételi bélyegzőt, de nem ritkák a katonák nevének kezdőbetűit vagy teljes nevét feltüntető tollal írt jelzések sem.

Gyártó:
Az alábbi, 1939-ben készült kenyértarisznya a belevarrt cimke tanúsága szerint a budapesti és szegedi székhelyű Magyar Kender- Len- és Jutaipar Rt. terméke. Az általunk vizsgált példányok többségében azonban nincsenek a gyártó kilétére utaló jelzések, ahogyan a fent bemutatott 1943-as gyártású példányban sem.

 


Málházás

A kenyértarisznya málházására nézve többféle utasítás is létezett, amelyek megkülönböztették az eltérő beosztású és felszerelésű katonákat, de változott a málházás rendje akkor is, amikor menet végeztével a honvédek letették hordkészülékeiket, és azok tartalmának egy részét a kenyértarisznyában helyezték el.
Gyalogsági hordkészülékkel felszereltek számára a felszerelési utasítás menet alatt a következő elrendezést írja elő:

 

A külső rekeszben kerül elhelyezésre a 4 db sátörcövek és a tisztogató felszerelés, illetve akinek felszerelését képezi, itt helyezi el a kis drótvágó ollót is. A belső rekeszbe a hideg élelmet, az evőeszközt és a varróeszköz készletet kellett málházni, a kis zsebbe a zseblámpa, ill. harcban a kézigránát került.

Gyalogsági hordkészülékkel fel nem szereltek számára a málházás rendje a következőképpen alakul:

 

A külső rekeszbe kerül a fentieken kívül a mosdóeszköz felszerelés is, a belső felszerelése pedig egy húskonzervvel és egy pár kapcával egészül ki.

A szerszámbőrönddel felszerelt árkászok kenyértarisznyájába ennél jóval több felszerelés került:

 

Az árkászok kenyértarisznyájának külső rekeszében kell elhelyezni a mosdó- és tisztogatóeszköz felszerelést, a belsőbe kerül a hideg élelem és a T adag élelem, az evőeszköz, a varróeszköz készlet és a teljes váltás fehérnemű, a kis zsebbe pedig a zseblámpa.

És végül lássuk a lovasok és kerékpárosok kenyértarisznyájának málházási rendjét:

 

Az ő esetükben a külső zseb üresen marad, a belsőbe a hideg élelem, az evőeszköz készlet és a varróeszköz készlet, a kis zsebbe pedig a zseblámpa és harcban a kézigránát kerül.

Az evőcsésze és a rohamsisak málházásának módját az alábbi rajzok és fotók szemléltetik:

     

Említést érdemel még a tiszti küldönc, akit két kenyértarisznyával látnak el: ebből a bal oldaliba a saját felszerelését málházza a gyalogsági hordkészülékkel fel nem szereltek számára előírtak szerint, a jobb oldali menet alatt üresen marad. Harcban, amikor leteszi a hátizsákot, ebbe az üres kenyértarisznyába pakolja át a tiszt szükséges felszerelését. Az alábbi fotón látható "málházás" természetesen egyetlen szabályzatban sem szerepel...




A szolgálat vége

A kenyértarisznya túlélte a háborút, és az átvételi bélyegzések tanúsága szerint néhány évig még szolgálatban maradt, mielőtt átadta volna a helyét a megváltozott politikai helyzetnek jobban megfelelő felszereléseknek.


Források

Ravasz I. szerk: Boldogtalan hadiidők… 1914-1918. Petit Real, 2004.
Felszerelési utasítás


Képek

Szekeres Richárd
Regia Militia Hungarorum


Feltöltve: 2007.04.20.
Frissítve: 2007.05.15.

lap tetejére