|
35 M. kenyértarisznya
Előzmények
A kenyértarisznya vagy kenyérzsák az első világháborús baka egyik
leghasznosabb és legkedveltebb felszerelési tárgya volt, amit a szabályzatokat ötletesen "kibővítő"
katonai leleményesség csak még népszerűbbé tett: gyakorlatilag mindent hordtak benne, ami méreténél
fogva elfért és nem volt más, jobb helye a felszerelésen.
Nélkülözhetetlensége biztosította továbbélését a két háború közötti időszakban is, a 30-as évek
közepén azonban olyan fejlesztések történtek a honvédség felszerelésében, amik a kenyérzsák
átalakítását is megkövetelték. Miután a gyalogsági hátbőröndöt kivonták a szolgálatból,
annak tartalmát az ugyancsak módosított tölténybőröndnek
és a kenyérzsáknak kellett befogadnia. (A felszerelés egy részét még így is kívülről kellett
felszíjazni ezekre.) Ennek szellemében az új kenyértarisznya málhafüleket kapott a fedelére, az új,
nagyobb űrtartalmú tábori kulacs részére pedig a tarisznya oldalsó
részén külön zsebet alakítottak ki, így belül több hely maradt más felszereléseknek.
A 35 M. kenyértarisznya ugyanolyan népszerű lett, mint elődje volt, és az új világháborúba induló
honvédeknek éppolyan sokoldalú és nélkülözhetetlen társává vált, mint apáiknak a nagy
háborúban.
A 35 M. kenyértarisznya
Leírása:
Táboribarna vitorlavászon tarisznya ugyanilyen anyagból készült hordhevederrel, melynek hosszát
tüskés csattal lehet állítani. A tarisznya súlyát azonban nem csak ez viseli: felül két, vaskampóval
ellátott vászon fül segítségével azt a derékszíjra lehet akasztani.
Lezárására egy nagy méretű, a teljes kenyértarisznyát betakaró fedél szolgál, amelyet alul két tüskés
csattal lehet rögzíteni. A fedélen két málhafület találunk az
evőcsésze és a sisak felszíjazására.
A tarisznya szemből nézve bal oldalán került elhelyezésre a kulacsot
befogadó hosszúkás zseb, amelynek fedelét a tarisznya fedelééhez hasonló csattal lehet lezárni.
Belül egy nyersszínű vászon térelválasztót láthatunk, amellyel egy rekeszt alakítottak ki a tarisznya
külső fala mentén. A kulacszseb felőli oldalon egy kisebb, a későbbi típusokon fémgombbal záródó
zsebet is találunk, amelybe zseblámpát, ill. harcban
kézigránátot lehet elhelyezni.
A fedél alatt találjuk az átvételi bélyegzőt, de nem ritkák a katonák nevének kezdőbetűit vagy teljes
nevét feltüntető tollal írt jelzések sem.
Gyártó:
Az alábbi, 1939-ben készült kenyértarisznya a belevarrt cimke tanúsága szerint a budapesti és szegedi
székhelyű Magyar Kender- Len- és Jutaipar Rt. terméke. Az általunk vizsgált példányok többségében
azonban nincsenek a gyártó kilétére utaló jelzések, ahogyan a fent bemutatott 1943-as gyártású
példányban sem.
Málházás
A kenyértarisznya málházására nézve többféle utasítás is létezett, amelyek megkülönböztették az
eltérő beosztású és felszerelésű katonákat, de változott a málházás rendje akkor is, amikor menet
végeztével a honvédek letették hordkészülékeiket, és azok tartalmának egy részét a kenyértarisznyában
helyezték el.
Gyalogsági hordkészülékkel felszereltek számára a felszerelési utasítás menet alatt a következő
elrendezést írja elő:
A külső rekeszben kerül elhelyezésre a 4 db
sátörcövek és a
tisztogató felszerelés, illetve akinek felszerelését képezi, itt helyezi
el a kis drótvágó ollót is. A belső rekeszbe a
hideg élelmet, az evőeszközt és a
varróeszköz készletet kellett málházni, a kis zsebbe a
zseblámpa, ill. harcban a
kézigránát került.
Gyalogsági hordkészülékkel fel nem szereltek
számára a málházás rendje a következőképpen alakul:
A külső rekeszbe kerül a fentieken kívül a mosdóeszköz felszerelés is, a
belső felszerelése pedig egy húskonzervvel és egy pár
kapcával egészül ki.
A szerszámbőrönddel felszerelt
árkászok kenyértarisznyájába ennél jóval több felszerelés került:
Az árkászok kenyértarisznyájának külső rekeszében kell elhelyezni a
mosdó- és tisztogatóeszköz felszerelést, a
belsőbe kerül a hideg élelem és a
T adag élelem, az evőeszköz, a
varróeszköz készlet és a teljes váltás
fehérnemű, a kis zsebbe pedig a
zseblámpa.
És végül lássuk a lovasok és kerékpárosok
kenyértarisznyájának málházási rendjét:
Az ő esetükben a külső zseb üresen marad, a belsőbe a hideg élelem, az
evőeszköz készlet és a varróeszköz készlet,
a kis zsebbe pedig a zseblámpa és harcban a
kézigránát kerül.
Az evőcsésze és a rohamsisak málházásának
módját az alábbi rajzok és fotók szemléltetik:
Említést érdemel még a tiszti küldönc, akit
két kenyértarisznyával látnak el: ebből a bal oldaliba a saját felszerelését málházza a gyalogsági
hordkészülékkel fel nem szereltek számára előírtak szerint, a jobb oldali menet alatt üresen marad.
Harcban, amikor leteszi a hátizsákot, ebbe az üres kenyértarisznyába
pakolja át a tiszt szükséges felszerelését. Az alábbi fotón látható "málházás" természetesen
egyetlen szabályzatban sem szerepel...
A szolgálat vége
A kenyértarisznya túlélte a háborút, és az átvételi bélyegzések tanúsága szerint néhány évig még
szolgálatban maradt, mielőtt átadta volna a helyét a megváltozott politikai helyzetnek jobban
megfelelő felszereléseknek.
Források
Ravasz I. szerk: Boldogtalan hadiidők… 1914-1918. Petit Real, 2004.
Felszerelési utasítás
Képek
Szekeres Richárd
Regia Militia Hungarorum
Feltöltve: 2007.04.20.
Frissítve: 2007.05.15.
|
|
|