REGIA MILITIA HUNGARORUM

Alapszabályok, alapszabály-kiegészítések

és a Végrehajtási határozatok

Magyarország Főméltóságú Kormányzója Budapesten, 1941. évi november hó 24-én kelt legfelsőbb elhatározásával a háborúban való részvétel és a haza védelmében szenvedett sebek, sérülések és rokkantság méltatására Tűzkeresztet alapítani s annak alább következő alapszabályait jóváhagyni méltóztatott.

A Tűzkereszt alapszabályai.

1. §.

A Tűzkereszt egyben háborús emlékérem, 35 mm átmérőjű, a középpont felé összefutó szárú barnított (oxydált) fémből készített kereszt, melynek éremfelületét fekete szegélycsík, „A Hazáért” felirat, a „babérkoszorús” Tűzkeresztet ezenkívül a szárakon körbefutó babérkoszorú, a „kardos” Tűzkeresztet pedig még a szárak között két keresztbetett egyenes kard is díszíti. A kereszt teljesen síma hátsó oldalára a hadjárat évszámát vésik.

2. §.

A Tűzkeresztet a jelenlegi kardos és sisakos „magyar háborús emlékérem” szalagján a mell bal oldalán kell viselni.

3. §.

A háború alatt különböző beosztásokban teljesített szolgálatot és a velejáró veszélyeztetés fokát is megjelölendő, a Tűzkeresztnek három fokozata van:

1. FOKOZAT.

Tűzkereszt kardokkal és koszorúval.

1. A kivonuló hadműveleti hadseregen belül:

a) a hadműveletekben ténylegesen résztvett

gyalogság,

gyorsfegyvernem,

tüzérség,

légvédelmi tüzérség,

légierők,

folyamierők, valamint

műszaki és híradó csapat hadtest közvetlen alakulatokig bezárólag,

gyalog-, gépkocsizó-, páncélos-, lovas dandár szolgálatot teljesítők számára,

b) a hadsereg bármely harcra nem hivatott egyéne és a fegyveres testületek tagjai részére, ha az ellenséggel szemben fegyvert alkalmazva harcoltak,

c) azon polgári személyek számára, akik a hadműveleti területen bármely okból kifolyólag az ellenséggel szemben fegyverrel a kezükben harcoltak.

2. A hátországban a mozgósított hadseregen belül:

a honi légvédelmi hadrendbe felvett légvédelmi és repülő alakulatok egyénei részére, ha harcban vettek részt.

Megjegyzés: A légvédelmi tüzérséghez tartozók részére, ha földi elhárító harcban részt vettek, vagy ha a légvédelmi alakulat elhárító harcban 10-szer részt vett.

A légierőkhöz tartozók részére, ha az ellenséges légtérben 10-szer működtek, vagy ha honi alkalmazásban 10-szer ellenséges repülő köteléket meg támadtak.

II. Fokozat.

Tűzkereszt kardok nélkül koszorúval.

A kivonuló hadműveleti hadseregen belül:

a) a hadműveleti területen felvonult, bár a hadműveletekben ténylegesen részt nem vett

gyalogság,

gyorsfegyvernem,

tüzérség,

légvédelmi tüzérség,

légierők,

folyamierők,

műszaki és híradó csapat hadtest közvetlen alakulatokig bezárólag,

gyalog-, gépkocsizó-, páncélos-, lovasdandár parancsnokságoknál szolgálatot teljesítők részére,

b) a kivonuló hadseregen belül a felsorolt fegyver és csapatnemhez nem tartozó, más csapatnembe, állománycsoportba és magasabb parancsnokságok állományába tartozó egyének számára,

c) a kivonuló (hadműveleti) hadseregen belül szolgálati beosztást nyert polgári személyek és a fegyveres testületeknek hadműveleti területen működő tagjai részére.

III. FOKOZAT.

Tűzkereszt kardok és koszorú nélkül.

1. Hátországban a mozgósított hadseregen belül:

a) a hátországban tényleges szolgálatot teljesítő honvéd egyének és a többi fegyveres testület tagjai részére,

b) a hátországban szolgálati beosztást nyert polgári személyek (nők, férfiak) számára,

2. hátországban a mozgósított hadseregen kívül ellenséges harceszközöktől szenvedett igazolt sebesülés esetén bármely polgári személy (nő, férfi) számára.

4. §.

Ellenséges harceszközöktől mind a hadműveleti területen, mind a hátországban szenvedett minden igazolt sebesülés vagy ilyen behatása következtében előállott igazolt sérülés jelzésére egy-egy 3 mm. széles nikkelezett fémpánt szolgál a Tűzkereszt szalagján.

A fémpántokat az éremszalagon vízszintesen, a kitüntetési szalagsávon függőlegesen kell elhelyezni.

A hadirokkantak a Tűzkereszt szalagján a rendszeresített hadirokkant-jelvényt is viselik.

5. §.

A Tűzkereszt a Rendjelek, Érdemjelek, Dísz- és Emlékjelek rangsorában a Károly csapatkereszt után sorol.

6. §.

1. A Tűzkeresztre való igényjogosultságot a mozgósított hadseregen belül teljesített – bizonyos tartamú – háborús szolgálattal lehet megszerezni.

Azt a szolgálati időtartamot, amely ezen igényjogosultság megállapításánál alapul szolgál, az egyes hadműveletek lezárása után a Fővezérség állapítja meg és hirdeti ki.

2. Igényjogosultak továbbá a hadjárat alatt teljesített szolgálati időtartamra fegyver-, csapatnem, állománycsoportra és arra való tekintet nélkül, hogy a kivonuló hadműveleti hadseregen belül, vagy a hátországban a mozgósított hadseregen belül teljesítettek-e szolgálatot, a m. kir. honvédségnek (csendőrségnek vagy más fegyveres testületnek) mindama tagjai, továbbá a mozgósított hadseregen belül szolgálati beosztást nyert mindazok a polgári személyek (nők, férfiak), akik az ellenséges harceszközök közvetlen, vagy közvetett befolyása folytán a hadműveleti területen, illetve a hátországban megsebesültek vagy sérültté váltak, továbbá akik beigazoltan a háború következtében szerzett betegségük folytán hadirokkantakká lettek.

3. Az igényjogosultságot megszerzi az is, aki a kivonuló hadműveleti hadseregen belül teljesített szolgálata közben az igényjogosultság elnyeréséhez megkövetelt tartamú idő letelte előtt hadifogságba jutott, de a Szolg. Szab. I. Rész 85. §. alapján lefolytatott eljárás során igazolták – feltéve, hogy a hadifogságból olyan időpontban tért vissza, amikor hadműveletek egyáltalában nem, vagy már csak oly rövid ideig voltak, hogy az igényjogosultsághoz megkövetelt szolgálati időt már nem szerezhette meg.

4. Igényjogosult továbbá mindaz a polgári személy (nő, férfi), aki a mozgósított hadseregen kívül ellenséges harceszköztől igazoltan megsebesült.

5. Végül a Tűzkeresztre az ellenség előtt bármely beosztásban hősi halált halt honvéd (csendőr, vagy más fegyveres testület) egyén legközelebbi hozzátartozója is igényjogosult, ha arra erkölcsi szempontból is méltó.

A hátramaradottak egyike a Tűzkeresztet az alábbi sorrendben viselheti:

a) a nős, családos hősi-halott legidősebb szellemileg ép fia, vagy

özvegye, vagy

legidősebb szellemileg ép leánya,

b) a nőtlen hősi halott édesapja, vagy

édesanyja, vagy

fiútestvére, vagy

leánytestvére, vagy

igazolt menyasszonya.

7. §.

Különböző – egymástól független, háborúk emlékére külön-külön Tűzkeresztet kell adományozni. A Tűzkeresztek hátlapján feltüntetett évszámok mutatják, hogy tulajdonosuk milyen háborúban vett részt.

Egy háborúban szerzett teljesítményeiért bárki csak a Tűzkereszt egyik fokozatának lehet tulajdonosa.

Ha valaki a háború alatt, vagy annak befejeztével felmutatott teljesítményei alapján a Tűzkereszt egyik magasabb fokozatára válik igényjogosulttá, úgy az alsóbb fokozat megvonásával a magasabb fokozatot kell adományozni.

A Tűzkeresztnek kizárólag ama fokozata ítélhető oda, amely minden követelményének az igényjogosult megfelel.

Kivételt képeznek a 6. §. 3. pontjában felsoroltak. Ezeknek a Tűzkereszt ama fokozata illetékes, amelyet fogságbaesésük időpontjában a 3. §-ban megállapított beosztásoknál fogva kiérdemeltek.

A Tűzkeresztre való igényjogosultság megállapítását és az odaítélést a 6. §. 1. pontjában felsoroltak részére – a szolgálati időtartam megállapítása után, - a 6. §. 3. pontjában felsoroltak részére a hadifogságból való visszatérés és igazolás után a csapattest (ennek megfelelő) parancsnok (főnök, vezető), vagy ennél magasabb közvetlen előljáró foganatosítja. A Tűzkeresztet a 6. §. 2., 4. és 5. pontján alapuló igényjogosultság beállta után mind a hadműveleti területen, mind a hátországban a csapat (ennek megfelelő) parancsnok (főnök, vezető) vagy ennél magasabb közvetlen előljáró ítéli oda és pedig a 3. §-ban felsorolt abban a fokozatban, amely megfelelt az igényjogosult szolgálati beosztásának, amikor megsebesült, sérültté vagy rokkanttá vált, illetve hősi halált halt.

Polgári személyek igényjogosultságát, - amennyiben ezt valamely csapat (ennek megfelelő) parancsnok (vezető, főnök) vagy ennél magasabb közvetlen parancsnok nem állapíthatja meg, a területileg illetékes honvéd kerület (hadtest) levente parancsnok foganatosítja és az odaítélést is végzi.

Kétes esetekben az igényjogosultság kérdésében a m. kir. honvédelmi miniszter dönt.

A Tűzkeresztet 1941. évi június hó 26-ától (Kassa bombázásának napja) kezdődőleg kell adományozni az igényjogosultságot megszerzőknek. Továbbá kivételesen mindazon honvéd (csendőr) és a többi fegyveres testületek egyénei részére, akik az 1938., 1939. évi Felvidék-i és Kárpátalja-i, az 1940. évi Erdély-i, valamint az 1941. évi Délvidék-i hadműveletek során a 6. §. 2. és 5. pontjai alapján az igényjogosultságot megszerezték.

A Tűzkereszt csak magyar állampolgárnak adományozható.

8. §.

A Tűzkereszt odaítéléséről „Igazolvány”-t kell adni s annak megtörténtét állományparancsban ki kell hirdetni, az anyakönyvi lapon és a minősítésen elő kell jegyezni. Amennyiben a Tűzkeresztet polgáriak (nők és férfiak) kapják, úgy azt a népmozgalmi nyilvántartó szerv a nyilvántartási lapon feljegyzi.

9. §.

A Tűzkereszt az igényjogosult tulajdonát képezi és elhalálozásakor örökösei tulajdonába megy át.

10. §.

A Tűzkereszt magánalkalmakkor kisebbített alakban is viselhető.

11. §.

Csak az előírásnak megfelelő jelvényeket szabad viselni.

12. §.

A Tűzkeresztet tulajdonosától csak büntetőbírósági ítélet következményeként lehet elvonni.

A büntető és egyéb törvényeknek a rendjelekre vonatkozó rendelkezései a Tűzkeresztre is érvényesek.

(Rendelet száma: 138.742/eln. 8/e. – 1941. évi december hó 1-én.)

Végrehajtási határozatok a Tűzkereszt adományozásához.

Magyarország Főméltóságú Kormányzója Budapesten, 1941. évi november hó 24-én kelt legfelsőbb elhatározásával alapított Tűzkereszt adományozásával kapcsolatban az alábbiakat rendelem el:

I. FEJEZET.

A Tűzkeresztre igényjogosultak.

Az alapszabályok 3., 6. és 7. §-ában felsoroltak (lásd 1941. évi december hó 2-án kelt 57. sz. H. K.- (Személyes ügyek-)t).

Zsidók a Tűzkeresztet nem nyerhetik el.

II. FEJEZET.

A Tűzkereszt igényjogosultságával kapcsolatos kifejezések értelmezése.

1. Mozgósított hadsereg-nek kell tekinteni az ország hadbalépésétől kezdve a békekötés napjáig az egész magyar királyi honvédséget, tekintet nélkül arra, hogy általános vagy részleges mozgósítást rendeltek-e el.

2. A 3. §-ban említett

gyalogság-hoz az ejtőernyős alakulatokat,

gyalogdandár parancsnokság-hoz a könnyű hadosztály, határvadász és hegyidandár parancsnokságokat,

páncélos dandárparancsnokság-hoz a páncélos hadosztály-, gépkocsizó lövészhadosztály-, harckocsi- és

gépkocsizó lövészdandár parancsnokságot,

lovasdandár parancsnokság-hoz a lovas-hadosztály parancsnokságot is hozzá kell számítani.

3. Fegyveres testületek:

a magyar királyi csendőrség,

a magyar királyi rendőrség,

a magyar királyi pénzügyőrség,

a magyar királyi állami erdészet fegyveres személyzete.

4. A kivonuló hadműveleti hadseregen belül szolgálati beosztást nyert polgári személyek-nek tekintjük mindazokat az egyéneket, akik hivatalosan kiadott szervezési táblázat szerinti helyeken előljáró hatóságuk rendelkezése folytán tényleges szolgálatot teljesítenek.

5. A hátországban a mozgósított hadseregen belül szolgálati beosztást nyert polgári személyek (nők, férfiak-)-nek tekintjük mindazokat az egyéneket, akiket tényleges szolgálatteljesítés céljából a hivatalosan kiadott szervezési táblázat szerinti helyekre előljáró hatóságuk rendelkezése alapján osztottak be.

6. A hadműveleti területet és a hátország területét esetenként a Fővezérség (VKF-e) külön rendelkezésben jelöli meg.

7. Sebesültnek azt kell tekinteni, akinél ellenséges harceszköz által (illetve az ellenség által pl. közelharcban harapás, ütés stb.) okozott erőszaki behatás következtében az emberi test folytonosság hiánya, anyaghiánya, szövetroncsolása vagy tartós működési zavara állott elő. (Légnyomás és harcgázok hatása folytán keletkezett kóros elváltozásokat ide kell számítani.)

Sebesüléssel egyenértékűek azok a sérülések, melyek bár nem ellenséges harceszköz behatásától állottak elő, azonban harci ténykedés (pl. erődrobbantás, saját tüzérségi tűz vagy lángszórótól való sérülés, akadályelhárítás, illetve robbantás) folytán keletkeznek.

8. A sérülés oly külső vagy belső kóros elváltozása az emberi testnek, mely külső erőszak vagy időjárás viszontagságai (fagyás, hőguta) következtében jött létre és előző pont szerint nem minősül sebesülésnek.

9. Hősi halottnak tekintendők a honvédséghez és a fegyveres testületekhez tartozó egyének közül:

a) az elesettek,

b) az ellenség előtt kapott sebesülés következtében elhaltak még abban az esetben is, ha a halál a háború után – de az elszenvedett sebesüléssel okozati összefüggésben – következnék csak be. Az ellenség előtt kapott sebesüléssel egyenértékűek azok a sérülések, melyek bár nem ellenséges harceszköz behatásától állottak elő, azonban harci ténykedés folytán keletkeztek. (Pl. erődrobbantás, saját lángszórótól való sérülés, akadályelhárítás, illetve robbantástól keletkező sérülés stb.),

c) a harctéren eltüntek és holtnak nyilvánítottak,

d) a hadifogságban elhaltak, kivéve azok, akikről a H. M. megállapítja, hogy erre a megkülönböztető anyakönyvi bejegyzésre nem méltóak,

e) az ellenség előtt elszenvedett baleset vagy betegség következtében elhaltak még abban az esetben is, ha a halál ebből kifolyólag a hátországban, de még a leszerelésük előtt következnék be (a ht. állományúakra vonatkozólag a H. M. dönt).

Hősi halottaknak tekintendők még a honvédséghez és a fegyveres testületekhez tartozó katonai személyek vagy honvédelmi kötelezettséget teljesítők közül azok, akik felkelők elleni harcok során, továbbá ellenséges harceszközök (repülőtámadás, ejtőernyős támadás) elhárítása, légi figyelő szolgálat vagy egyéb szolgálat ellátása közben ellenséges harceszköz behatása következtében vesztik el életüket.

Hősi halottnak tekintendők végül még azok a polgári személyek is, akik a hadműveleti területen bármely okból kifolyólag az ellenséggel szemben fegyverrel a kezükben harcoltak és ennek következtében elestek, vagy az ez alkalommal kapott sebesülésbe belehaltak.

(A folyó évi 613.893/22. – 1942. számú honvédelmi miniszteri rendeletből.)

10. Az ellenség előtti meghatározás alatt azokhoz az alakulatokhoz beosztott egyéneket kell érteni, akik a hadműveleti területen felvonult és a hadműveletekben ténylegesen résztvett alakulatok valamelyikéhez tartoznak.

Hadműveletekben ténylegesen résztvett alakulatokhoz számítanak az arcvonal mögött tisztogató stb. harcokban résztvett ama alakulatok is, melyeket a Fővezérség (VKF-e) egyes hadművelet lezárása alkalmával ilyennek minősített (pl. megszálló csoportok egyes csapatai).

III. FEJEZET.

A Tűzkeresztre való igényjogosultság megállapítása.

Az alapszabályok szerint az igényjogosultság megállapítására jogosult parancsnok a megállapításnál a következő irányelveket tartsa szem előtt:

1. A mozgósított hadseregen belül teljesített háborús szolgálat alapján az igényjogosultság csak azután állapítható meg, amikor a Fővezérség (VKF-e) a feltételként megkövetelt háborús szolgálat legrövidebb időtartamát már kihirdette.

2. A Fővezérség által követelményként meghatározott háborús szolgálati időtartam az igényjogosultság megállapításánál nemcsak a m. kir. honvédség, hanem a fegyveres testületek tagjaira, valamint a kivonuló (hadműveleti), illetve a hátországban a mozgósított hadseregen belül szolgálati beosztást nyert polgári személyekre is vonatkozik.

3. A légvédelmi tüzérséghez tartozók földi elhárító harcban való és a 3. §. 1. b) és c) alpontjában felsoroltak a harcban fegyverrel történt részvételük alapján a Tűzkereszt I. fokozatára az igényjogosultságot csak bizonyos számú ilyen részvétel esetén nyerhetik el.

Fenti igényjogosultság elnyeréséhez a földi harcban megkövetelt részvételek számát – a Tűzkereszt elnyeréséhez szükséges háborús szolgálat időtartamának meghatározásával egyidőben – a Fővezérség (VKF-e) hirdeti ki.

A földi harcban történt részvétel igazolása az esetről felvett jegyzőkönyvekkel vagy ama parancsnokság stb. által kiállított Tanusítvány-nyal történhet, mely őket harcra alkalmazta.

(Megjegyzés: igazolásra csak az a Jegyzőkönyv érvényes, melyet valamely honvéd (fegyveres erő) parancsnokság, szerv, hatóság, intézet, stb. az esetnél jelenlevő 2 tanú esküvel megerősített vallomása alapján vett fel és a jegyzőkönyvet a parancsnok (főnök, vezető) vagy helyettese a tanuk személyazonosságát igazoló záradékkal látott el.)

4. A m. kir. honvédség és a fegyveres testületek tagjai, valamint a mozgósított hadseregen belül szolgálati beosztást nyert polgári személyek (nők, férfiak) tekintet nélkül arra, hogy a kivonuló hadműveleti vagy hátországban mozgósított hadseregen belül teljesítettek szolgálatot, - sebesülés, sérülés, illetve hadirokkanttá válás esetén az igényjogosultságot a sebesülés, sérülés, illetve hadirokkanttá válás hiteles beigazolásával azonnal megszerzik. (Az egészségrontás (betegség) folytán hadirokkanttá válók azonban csak abban az esetben, ha egészségrontásuk következtében fogyatkozásuk a 25%-ot eléri vagy meghaladja.)

5. Ha a kivonuló hadműveleti hadseregen belül szolgálatot teljesítő egyén az igényjogosultság elnyeréséhez megkövetelt idő letelte előtt hadifogságba kerül, az igényjogosultság megállapítása csak a hadifogságból való visszatérés és igazolás után történik az alapszabályokban felvett megkötések figyelembevételével.

6. A hátországban a mozgósított hadseregen belül bármely polgári személy (nő, férfi) ellenséges harceszköztől szenvedett sebesülés hiteles igazolása után az igényjogosultságot azonnal megszerzi.

7. A m. kir. honvédség, illetőleg a fegyveres testületek állományába tartozó és az ellenség előtt bármely beosztásban hősi halált halt személyeknek az alapszabályokban meghatározott hátramaradottja számára a Tűzkereszt azonnal jogossá válik.

IV. FEJEZET.

A Tűzkereszt odaítélése.

A III. Fejezet szerinti igényjogosultságot csak az itt megjelölt okmányok stb. alapján szabad megállapítani és annak megtörténte után a Tűzkereszt megfelelő fokozatát odaítélni:

A) Háborús szolgálati időtartam alapján:

A Fővezérség (VKF-e) által megállapított és a mozgósított hadseregen, illetve a fegyveres testületeken belül teljesített bizonyos tartamú háborús szolgálatot okmánnyal kell igazolni, még pedig hadműveleti területen: az alosztályparancsnokság által kiállított Igazolvány-nyal, hátországban az anyakönyvi lap adataival.

B) Sebesülés, sérülés, hadirokkanttá válás alapján:

I. A m. kir. honvédség egyénei, valamint a fegyveres testületek tagjai, tekintet nélkül arra, hogy a kivonuló hadműveleti hadseregen belül vagy a hátországban a mozgósított hadseregen belül teljesítettek-e szolgálatot, továbbá a mozgósított hadseregen belül szolgálati beosztást nyert polgári személyek (nők, férfiak)

1. sebesülésnél:

a) a hadműveleti területen történő sebesülés közvetlen beállta esetén:

Névszerinti veszteség kimutatás alapján,

b) hátországi sebesülés közvetlen beállta esetén:

Állományparancs vagy az esetről felvett Jegyzőkönyv alapján,

c) hadműveleti területen vagy hátországban szerzett sebesülések utólagos elbírálása esetén:

egykorú okmányok (alosztályparancsnokság által kiállított igazolvány, az esetről felvett

jegyzőkönyv alapján.

Ugyanazon alkalommal az ellenséges harceszköz egy időpontban történt behatása következtében kapott több seb egy sebesülésnek számít.)

2. Sérülésnél:

a) hadműveleti területen történő érülés közvetlen beállta esetén:

esetleg rendelkezésre álló névszerinti veszteségkimutatás vagy az esetről felvett jegyzőkönyv alapján,

b) hátországi sérülés közvetlen beállta esetén:

az esetről felvett jegyzőkönyv alapján,

c) hadműveleti területen vagy hátországban szerzett sérülések utólagos elbírálása esetén:

az 1939. évi II. t.-c. 223. §. és ennek végrehajtása tárgyában kiadott 11.200/M. E. – 1940. számú rendelet és az 1933. VII. t.-c. Hrt. Ut. 1. §-án alapuló és a háború következtében szerzett betegségük folytán hadirokkanttá nyilvánítottaknak: a hadigondozási igazolvány alapján.

A hadigondozási igazolványt az erre jogosultaknak a H. M. (22. osztály) véghatározata alapján, a lakóhely szerint illetékes hadigondozási bizottság állítja ki. Ezekről hiteles másolatok kiadására, a lakóhely szerint illetékes községi előljáróság, budapesti kerületi előljáróság, illetőleg polgármester (mint hadigondozottakat nyilvántartó hatóság) van felhatalmazva.

II. A hátországban a mozgósított hadseregen kívül polgári személy (nő, férfi) ellenséges harceszköztől származó sebesülése esetén:

az odaítélés csak akkor foganatosítható, ha az érintett a sebesülést oly jegyzőkönyvvel tudja igazolni, amit valamely honvéd (fegyveres erők) parancsnokság, szerv, hatóság vagy a lakóhely szerinti illetékes közigazgatási tisztviselő (főszolgabíró, városban polgármester, Budapesten kerületi előljáróság, községben jegyző, körjegyző) az esetnél jelen levő két tanú esküvel megerősített vallomása alapján vett fel és a jegyzőkönyvet a parancsnok (főnök, vezető) vagy közigazgatási tisztviselő, illetve annak helyettese a tanuk személyazonosságát igazoló záradékkal látta el.

C) Hősi halál alapján.

a m. kir. honvédség, valamint a fegyveres testületek tagjainak az ellenség előtt bármely beosztásban történt hősi halálát egykorú okmányokkal (alosztályparancsnokság által kiállított Igazolvány vagy az esetről felvett Jegyzőkönyv avagy Kórtörténeti lap) alapján kell igazolni.

D) Egyéb jogcím alapján.

I. Az alapszabályok 3. §. 1. b) és c) pont alapján:

1. A kivonuló hadműveleti hadsereg harcra nem hivatott egyénei részére az odaítélést az a csapattest, illetve közvetlen magasabb előljáró foganatosítja, akinek nevezettek az alkalmazás időpontjában alá voltak rendelve.

2. Ama polgári személyek igényjogosultságát, akik a hadműveleti területen bármely okból kifolyólag az ellenséggel szemben fegyverrel a kezükben harcoltak, a területileg illetékes kerület (hadtest) leventeparancsnok állapítja meg.

II. A honvédség (és a többi fegyveres testületek) mindama egyénei részére, akik, az 1938., 1939. évi Felvidék-i és Kárpátalja-i, az 1940. évi Erdély-i, valamint az 1941. évi Délvidék-i hadműveletek során az alapszabályok 6. § 2. és 5. pontjai alapján a Tűzkeresztre való igényjogosultságot megszerezték – az odaítélést az említett okmányok alapján a jelenlegi csapat, illetve közvetlen magasabb parancsnokság foganatosítja.

V. FEJEZET.

Parancsnokságok, alakulatok, szervek stb. ellátása Tűzkereszttel.

A H. M. a hadműveleti területre kivonuló parancsnokságokat, alakulatokat, szerveket és intézeteket annyi Tűzkereszttel látja el, hogy az igényjogosultság beállta esetén az érintetteknek (jelen Végrehajtási Utasítás IV. Fejezet B/I. 1/a. és 2/a C) alatti esetekben) az azonnal adományozható legyen.

Egyébként a szükséges Tűzkereszteket a H. M. (8/e. osztály)-tól kell igényelni.

VI. FEJEZET.

A Tűzkereszt átadása.

Amint a Tűzkeresztre való igényjogosultság beáll és az odaítélés megtörtént, az átadást mindenkor a helyzetnek megfelelően ünnepélyes keretek között kell végrehajtani.

A Tűzkereszt átadásakor az igényjogosultságot megállapító parancsnokság stb. az érintetteknek az 1. számú melléklet szerinti igazolványt ad ki. Az igazolványt az igényjogosultságot megállapító parancsnokságnak kell kiállítani, nyilvántartási számmal és bélyegzővel ellátni.

VII. FEJEZET.

A Tűzkereszt viselésére vonatkozó egyéb rendelkezések.

Az alapszabályok 4. §-ában az igazolt sebesülések (vagy jelen Végrehajtási Utasítás II. Fejezet 7. pont alapján sebesüléssel egyenértékű sérülések) jelzésére szolgáló fémpántok felillesztése, valamint a rendszeresített hadirokkantjelvény viselése a csatolt 2. számú melléklet szerint történik.

VIII. FEJEZET.

Állomány okmányok és nyilvántartások kiegészítése a Tűzkereszttel történt ellátásról.

1. A Tűzkereszt adományozását mind a tényleges, mind a nemtényleges viszonybeli személyeknél állománykezelés után az illetők anyakönyvi lapjaiba és minősítvényeikbe be kell jegyezni.

2. A hadműveleti területen történő adományozásokról az állománytestek a B-1. Utasítás 5. §. 2. pontjának utolsó bekezdésében szabályozott módon értesülnek.

3. Mindama polgári egyének részére történő adományozásról, akik nemtényleges viszonybeli honvédegyének, a megtörtént adományozást az adományozásra jogosult köteles az érdekelt állománytestével (Igazolványi lap 15. rovat) közölni állományparancsban való kihirdetés és az anyakönyvi lapba való bevezetés végett.

4. A nyilvántartások kiegészítésére a Hvt. Ut. III. Rész 4. Címben, valamint a népmozgalmi nyilvántartási utasításban foglaltak mérvadók.

(Az igénylésre vonatkozó intézkedés a következő H. K. (Szabályrendeletek)-ben jelenik meg.)

2 drb. mell.

(A mellékletek az igazolvány formátumát, valamint a sebesülési pántok elhelyezését mutatják. A szerk.)

Budapest, 1942. július 17-én.

A Tűzkereszt alapszabályai 5. §-ának módosítása.

A Kormányzó Úr Ő Főméltósága folyó évi

szeptember hó 21. napján Gödöllőn kelt legfelsőbb elhatározásával elrendelni méltóztatott, hogy az 1941. évi november hó 24-én alapított Tűzkereszt alapszabályainak 5. §-a a következőképpen módosíttassék:

„A Rendjelek, Érdemjelek, Dísz- és Emlékjelek

rangsorában a Tűzkereszt I. és II. fokozata közvetlenül a Károly-csapatkereszt elé, III. fokozata pedig közvetlenül a Háborús Emlékérem elé sorol.”

Budapest, 1942. évi október hó 3-án.

Tűzkereszt igénylése.

A Tűzkeresztre való igényjogosultság megállapítására jogosult parancsnokok (főnökök, vezetők) az 1938., 1939. évi Felvidék-i és Kárpátalja-i, az 1940. évi Erdély-i, valamint az 1941. évi Délvidék-i hadműveletekben résztvettek számára az alapszabályok 6. § 2. és 5. pontjai alapján, úgyszintén az 1941. évi június hó 26-tól a Szovjet ellen folyó háborúban résztvettek számára az alapszabályok 6. §. 2., 4. és 5. pontjai alapján – Tűzkeresztre igényjogosultak számára – az igényjogosultságot állapítsák meg. Mindama egyének részére azonban, akik a Szovjet elleni háborúban a Tűzkeresztre való igényjogosultságot már eddig megszerezték, de pillanatnyilag nincsenek a működő hadsereg, illetve megszálló csoportok kötelékében, (például kórházban vagy hátországban vannak), az igényjogosultságot az alapszabályok 7. §. alapján az a csapat (ennek megfelelő) parancsnok (főnök, vezető) vagy ennél magasabb, közvetlen előljáró ítéli oda, akinek parancsnoksága alatt az igényjogosult megsebesült, megsérült, illetve hősi halált halt. Az igényjogosultság megállapítását fenti pság-ok, stb. az igényjogosultak póttesteivel közöljék. Ennek alapján a megfelelő Tűzkereszt-mennyiséget a póttestek igénylik és adják ki.

Az igényjogosultság megállapítására jogosult valamennyi parancsnokság (hatóság, intézet, szerv stb.) az igényjogosultság megállapítása után a Tűzkereszt szükségletét számszerint jelentse be az illetékes hadtest (kerületi) parancsnokságnak, illetve a légierő, lgv. erők és folyami erő parancsnokságnak, valamint a csendőrfelügyelőségnek. Magyarország Kormányzójának Katonai Irodája (testőrség, koronaőrség), továbbá a központi szervek (H. M. osztályok a törzskülönítmény, Vkf. osztályok a Vkf. leg. aloszt. útján), valamint a hadtest kötelékén kívüli parancsnokságok és alakulatok az igényjogosultság megállapítása után igénylésüket közvetlenül terjesztik elő.

Magyarország Kormányzójának Katonai Irodája, a központi szervek, a hadtest (kerület), légierő, lgv. erők és folyami erő parancsnokságok, valamint a hadtest kötelékén kívüli parancsnokságok, valamint a hadtest kötelékén kívüli parancsnokságok és alakulatok (hatóságok, intézetek és szervek, stb.) a Tűzkeresztszükségletet a honvédelmi minisztérium 8/e osztályától igényeljék.

A hadműveleti területen levő alakulatok Tűzkereszttel történő ellátása a 2. hadsereg, valamint a keleti és nyugati megszálló csop. parancsnokságának kiszállított készletből történik.

Budapest, 1942. évi október hó 25-én.

TŰZKERESZT ALAPSZABÁLYAINAK KIEGÉSZÍTÉSE

Magyarország Főméltóságú Kormányzója, az 1943. évi február hó 11. napján, Budapesten kelt legfelsőbb elhatározásával, a magyar királyi honvéd vezérkar főnökének előterjesztésére, a most folyó háborúra vonatkozóan a Tűzkereszt alapszabályainak 6. §. 1. pontja szerinti háborús szolgálat legrövidebb időtartamát az alábbiak szerint méltóztatott megállapítani:

A Tűzkereszt alapszabályaiban előfeltételként megkövetelt harctéri beosztások alapján, a Tűzkereszt I. fokozata 12 (tizenkettő) heti, II. fokozata 6 (hat) hónapi – a megkövetelt beosztásban eltöltött megszakítás nélküli – harctéri szolgálat után illetékes.

(Rendelet száma: 10.186/eln. 8. e. vkf. – 1943. évi február hó 22-én.)