Das Goldene, Silberne und Eiserne Verdienstkreuz
Az Arany-, Ezüst- és Vasérdemkereszt

A kitüntetés története

Az alapítás, 1850. február 16.

Koronás Arany Érdemkereszt

Arany Érdemkereszt

Koronás Ezüst Érdemkereszt

Ezüst Érdemkereszt

      1850. február 16-án Ferenc József, az ifjú császár érdemkeresztet alapított az addigi Polgári Érdemérmek helyett. Az alapítás néhány héttel a Ferenc József Rend alapítása után történt, vagyis az érdemkeresztek eredetileg nem tartoztak a rendhez, csupán később csatolták ahhoz őket.
      A szép kidolgozású keresztek a Ferenc József rend motívumvilágát hordozták, a keresztvégek formája, az uralkodó nevének kezdőbetűi, az alapítási évszám és a jelmondat mind-mind megtalálhatóak a rendjeleken is.
      Az aranylemezből készült, gazdagon zománcozott, és az egyszerűbb kivitelű ezüst keresztek is két fokozatban kerültek adományozásra, koronával és korona nélkül, vagyis az érdemkeresztnek összesen négy fokozata volt. Az arany érdemkereszteknek ismert aranyozott ezüstből vagy bronzból készült, ún. viseleti példánya is, amelyet a tulajdonosok saját költségükön szereztek be, hogy kíméljék az adományozott kereszteket. Később, a világháború gazdasági nehézségei közepette azután már eleve ilyen, ún. igérvényes bronzkereszteket kaptak a kitüntetettek azzal az ígérettel, hogy azokat a háború utáni rendezett körülmények között majd aranykeresztekre cserélik nekik. Az ismert események miatt ezt az ígéretet már nem sikerült megtartani...
      Békében az érdemkereszteket főként polgári érdemek jutalmazására szánták, a katonák között is inkább a gazdasági vagy egészségügyi vonalon tevékenykedőket jutalmazták velük.
      Az alapítás és az azt követő első adományozások magyar szemmel nézve igen keserű emléke, hogy a kitüntetésekkel elsőként a szabadságharc leverésében jeleskedőket jutalmazták meg.

Alapszabályok - alapítás

Hadiszalagon, 1914. szeptember 20.

Koronás Arany Érdemkereszt		Arany Érdemkereszt
Koronás Ezüst Érdemkereszt		Ezüst Érdemkereszt

      A világháború kitörésekor felmerült az igény, hogy a hadiesemények közepette megszerzett kitüntetések megkülönböztessenek a békebeliektől. Ennek szellemében 1914. szeptember 20-án rendelet született arra, hogy a katonai érdemekért adományozott érdemkeresztek ezentúl a Vitézségi Érem szalagján kerüljenek adományozásra. A köznyelv ezt hamarosan hadiszalagként kezdte el emlegetni, és ez a kifejezés meg is honosodott, bár hivatalosan továbbra is az eredeti formulát használták, ahogyan a Ferenc József Rend fokozatainak esetében is (tiszti kitüntetés lévén) a Katonai Érdemkereszt szalagjáról beszéltek, mint hadiszalagról.
      Az érdemkeresztek valamennyi fokozatát adományozhatták és adományozták is hadiszalagon.

Alapszabályok - hadiszalag

A Vas Érdemkeresztek, 1916. április 1.

Koronás Arany Érdemkereszt		Arany Érdemkereszt
Koronás Ezüst Érdemkereszt		Ezüst Érdemkereszt
Koronás Vas Érdemkereszt		Vas Érdemkereszt

      Egyes források szerint 1916. április 1-én rendelet született arra nézve, hogy a háború tartamára az érdemkeresztek vasból készíttessenek. Ez a megfogalmazás kissé félreérthető, és azt a következtetést vonhatnánk le belőle, hogy 1916 után már csak vas érdemkeresztek adományozására került sor, ez azonban nem így van. Valójában az érdemkeresztek sora kibővült, ennek pedig nem más volt az oka, mint a kitüntetés- adományozások számának drasztikus megugrása a háború kitörését követően. Ezen folyamat következménye többek között a kitüntetések leértékelődése lett (bár ezt egyes szakemberek vitatják), ami megmutatkozott nem csak az újabb fokozatok bevezetésében, de az egyes fokozatok többszöri adományozásának lehetővé tételében, sőt, még a kitüntetések megmunkálásában és a gyártás során felhasznált anyagok minőségében is. (Utóbbira csak részben magyarázat a háborús nyersanyaghiány, hiszen el lehet képzelni, milyen anyagi nehézségeket rótt a nemritkán öt-hat kitüntetéssel feldíszített egyszerű bakára a viseleti példányok beszerzése: nem csoda, hogy a silány minőségű, olcsó daraboknak is nagy kereslete támadt.)
      A vas érdemkeresztek teljes egészében vaslemezből készültek zománcozás nélkül, utóbb azután tömör, vert hadifém, sőt bronz keresztek is megjelentek, valószínűleg viseleti példányokként.
      Polgári személyeknek a Koronás Vas- és Vas Érdemkeresztek (a többi fokozathoz hasonlóan) piros szalagon kerültek adományozásra. (Más vélemények szerint ezeket a fokozatokat csak háborús érdemekért lehetett elnyerni, így civil személyek is csak hadiszalagon kaphatták.)

Alapszabályok - a vas érdemkeresztek

Kardokkal, 1916. december 13.

Koronás Arany Érdemkereszt		Arany Érdemkereszt
Koronás Ezüst Érdemkereszt		Ezüst Érdemkereszt
Koronás Vas Érdemkereszt		Vas Érdemkereszt

      1916. december 13-án született meg az elhatározás, hogy az érdemkeresztek az ellenség előtt tanúsított hősies magatartásért kardokkal is adományozhatók legyenek.
      Azt gondolhatnánk, hogy a gondosan szabályozott és dokumentált kitüntetés alapításokat és adományozásokat nem lengheti körül a bizonytalanság köde, ez azonban ebben az esetben nem így van; manapság a gyűjtők és szakemberek között vita tárgyát képezi, hogy vajon a kardokat csupán a tisztek számára adományozták a kitüntetésekhez (amely esetben csupán a Koronás Arany- és Arany Érdemkeresztek fordulhatnának elő kardos szalagon), avagy az érdemkeresztek valamennyi fokozatát ki lehetett érdemelni a kardokkal. A kérdés eldöntéséhez sajnos nem elegendő a fennmaradt kereszteket vizsgálni, az adományozások óta eltelt csaknem egy évszázad alatt ugyanis a kereskedelemben és a gyűjteményekben egyaránt cserélődhettek a kitüntetéseken a szalagok. Eredményt e kérdésben az adományozásokkal foglalkozó korabeli dokumentumok, illetve (kisebb mértékben, az esetleges viselési szabálytalanságok miatt) az archív fotók vizsgálata igér, és ebben a "kardpártiak" vannak előnyben: miközben egyetlen kardos ezüst vagy vas érdemkereszt adományozásáról szóló korabeli értesítés vagy igazolvány előkerülése bizonyítaná az elmélet helyességét, addig az ellenvélemény igazát önmagában a bizonyítékok hiánya nem támasztja alá.
      A vita megoldásáig mindenesetre fényképes felsorolásunkban valamennyi fokozatot kardokkal is feltüntetünk, ez azonban nem jelent hitvallást részünkről a kérdésben.

Alapszabályok - kardok

Újólagos adományozások, 1918. február 17.

Koronás Arany Érdemkereszt másodszor		Arany Érdemkereszt másodszor
Koronás Arany Érdemkereszt		Arany Érdemkereszt
Koronás Ezüst Érdemkereszt		Ezüst Érdemkereszt
Koronás Vas Érdemkereszt		Vas Érdemkereszt

      1918. február 17-től a Koronás Arany Érdemkereszt és az Arany Érdemkereszt másodszor is adományozható lett az arra érdemeseknek, az újólagos adományozást a szalagra illesztett fémpánt jelezte. Bár az alapszabály ezt nem zárja ki, újólagos adományozásra a háború végéig csak hadiszalagos kitüntetések kerültek.
      Kevéssé ismert, hogy IV. Károly 1917. szeptember 26-án Koronás Vas és Vas Érdemkereszttel jutalmazta azokat az 1865, 1866 és 1867-ben született legénységi állományú katonákat, akik 50 évesen még aktív szolgálatban voltak. Közülük azok, akik már korábban rendelkeztek ezekkel a kitüntetésekkel, kivételesen ezüstszínű pánttal viselhették azokat tovább.

Alapszabályok - újólagos adományozás

A kitüntetés utóélete

A Kormányzói Elismerés látható jelét képező Magyar Koronás Bronzérem,
szalagján az elmaradt háborús kitüntetés kisebbített alakjával

      A Habsburg-ház trónfosztásával a kitüntetés adományozása megszűnt, a kitüntetés ugyanakkor az osztrák örökséget meg nem tagadó Magyarországon viselhető maradt, (ámbár az összeomlás keltette zűrzavarban a monarchia kitüntetéseit először eltörölték).
      Mindezek ellenére a Ferenc József Rend és az Érdemkeresztek többé nem kerültek adományozásra. A rend szerepét Magyarországon az 1922-ben alapított Magyar Érdemkereszt (a későbbi Magyar Érdemrend) vette át.
      A kitüntetés utóéletének érdekes fejezete az elmaradt háborús kitüntetések helyett 1930-ban adományozott Kormányzói Dícsérő Elismerés, melynek szalagján annak a kitüntetésnek (így a Koronás Arany- és Arany Érdemkereszteknek is) kicsinyített mását kellett viselni, amelyre az illetőt az első világháborúban felterjesztették, ám amelyet a háború befejezése miatt már nem kaphatott meg.
      Ez a lehetőség azonban csupán az egykori tiszteknek és tisztjelölteknek adatott meg, így csak az érdemkeresztek legmagasabb fokozatait érintette.

A kitüntetés megjelenése

A kitüntetés és változatai

      Számos oka lehet annak, hogy egy adott kitüntetésnek miért létezik többféle eltérő kidolgozású változata. Az egyik lehetséges ok az, hogy magának a kitüntetésnek az előírásos megjelenése is változik az idők során. Megváltozhat a kitüntetésen szereplő uralkodó személye, vagy csupán a változó divatnak engedelmeskedve kell megfelelő új, tetszetős formát öltenie. Eltérések forrása lehet az is, ha az adományozásra kerülő darabok nem egyetlen műhelyből kerülnek ki, mivel a többnyire rajzok formájában megérkező terveket a különböző mesterek más és más módon öltötték formába. Anyagváltozatok megjelenéséhez vezet a kitüntetések tulajdonosainak az a vágya, hogy drága eredeti darabjaikat olcsóbb, minden nap viselhető formában is megvásárolhassák (ráadásul ezek is számos, eltérő szerszámmal dolgozó műhelyből kerülhetnek ki), de az is, ha háború esetén az állam szünetelteti a drága anyagok kitüntetések céljára való felhasználását. Végül számos, merőben eltérő igényességgel kidolgozott változat megszületését eredményezik a viseleti példányokat megvásárolni szándékozó tulajdonosok eltérő anyagi lehetősei.
      Mindezek a csaknem hét évtizeden át adományozott és ezután még negyedszázadon át viselt Érdemkeresztek külalakját is igen változatossá tették.
      Az érdemkeresztek tervezésénél a Ferenc József rend jelvényeit vették alapul, magukat a kereszteket tulajdonképpen csak a hiányzó kétfejű sas különbözteti meg azoktól, így annak ellenére, hogy a rend legmarkánsabb jellemzője a feketén zománzozott sas, az érdemkeresztekkel való kapcsolat mégis első pillantásra nyilvánvaló.
      A sas hiánya mellett a másik fő eltérés a jelmondat elhelyezésében figyelhető meg, amely a rend esetében egy, a sas csőreiben tartott láncon olvasható, míg a kereszteknél az uralkodó nevének kezdőbetűi körül nyert elhelyezést.
      A Koronás Arany Érdemkereszt kialakítása ezeken túl szinte mindenben megegyezik a rend jelvényével. A vékony aranylemezből sajtolt és forrasztással összeillesztett keresztszárakat zománcozással díszítették, ugyancsak zománcozott a különálló elő-és hátlap. Az uralkodó névbetűi és a hátlapon az alapítás évszáma szintén külön alkatrész. A kereszt egy ugyancsak két aranylemez félből sajtolt és összeforasztott, áttört császári koronáról függ. Az Arany Érdemkereszt ugyanilyen technológiával, de kisebb méretben és korona nélkül készült.
      A Koronás Ezüst és Ezüst Érdemkeresztek kialakítása hasonló, de mivel ezeknél csak a keresztszárak zománcozottak, a jelvények mindössze két félből állnak.
      Alapításukkor a zománcdíszítés nélküli Koronás Vas és Vas Érdemkeresztek is a magasabb fokozatokhoz hasonló módon készültek, azaz két vaslemezből sajtolt félből állították össze őket.
      Az arany fokozatú érdemkereszteknek számtalan formája ismeretes, ezek úgy az általános megjelenés, mint a gyártástechnológia vagy a felhasznált anyagok szempontjából igen nagy változatosságot mutatnak. Ugyancsak változatosak az ezüst fokozatok, bár itt az egyszerűbb gyártás és a felhasznált alapanyagok szűkebb skálája miatt az eltérések inkább a rajzolatban mutatkoznak meg.
      Az 1916-ban bevezetett vas érdemkereszteknek szintén sok változata ismert. Az igen nagy számban adományozott kitüntetések számos műhelyben, eltérő kivitelben készültek, ugyanakkor az előírásoknak megfelelően vasból gyártott keresztek mellett megjelentek a tömör, hadifémből vert példányok is, amelyek rajzolat, méret, forma és vastagság (ebből eredően pedig tömeg) tekintetében ugyancsak nagy változatosságot mutatnak.

      A fent bemutatott példány aranyozott bronzlemezből készült ún. "igérvényes" kereszt, amit a hátlap korona alatti szalagjába ütött hatágú csillag mutat. Jellegzetessége az apró, belül vörös zománckucsmát rejtő korona. A karikába a gyártó "A. E. KÖCHERT" jelzését ütötték.
      Hossza a koronán lévő kereszt csúcsától az alsó keresztszár közepéig 56 mm, fesztávolsága 36 mm, vastagsága 6,5 mm.

      A fenti Arany Érdemkereszt aranyozott bronzlemezből készült ún. "igérvényes" kereszt, amit a karikába ütött csillag mutat. A karikában ezen felül a gyártó "WILH. KUNZ" jelzése és a "WIEN X." felirat látható.
      Fesztávolsága 30 mm, vastagsága 7,5 mm.

      A fenti Koronás Ezüst Érdemkereszt jellegzetessége a feltűnően lapos középpajzs és a zománc világos színe. A karikába a gyártó "C. MAYR & Co" jelzését és ezüst fémjelet ütöttek.
Hossza a koronán lévő kereszt csúcsától az alsó keresztszár közepéig 56 mm, fesztávolsága 36 mm, vastagsága csupán 5,5 mm.
      A mellette látható Ezüst Érdemkereszt rajzolata megegyezik vele. A karikába a gyártó "V.MAYERS SOHNE" és "WIEN XI" jelzését, valamint ezüst fémjelet ütöttek.
      Fesztávolsága 29 mm, vastagsága 5 mm.

      A fenti Koronás Ezüst Érdemkereszt jellegzetessége a vastagabb korona, a sötétebb zománc és a kisebb átmérőjű, domborúbb középpajzs. A karikába a gyártó "WILH. KUNZ", "WK" és "WIEN X." jelzését és ezüst fémjelet ütöttek.
      Hossza a koronán lévő kereszt csúcsától az alsó keresztszár közepéig 58 mm, fesztávolsága 36 mm, vastagsága 6,5 mm.
      A mellette lévő kereszt mindenben megegyezik vele, de a koronában nincs kucsma.

      A fent bemutatott Ezüst Érdemkereszt jellemzője az erősen kidomborodó közepű pajzs. A karikába a gyártó "BACHRUCH" és "BUDAPEST" jelzését, valamint ezüst fémjelet ütöttek.
      Fesztávolsága 30 mm, vastagsága 6 mm.

      A fenti kereszt az alapszabályoknak megfelelően vékony vaslemezből készült, jellegzetessége a határozott rajzolatú korona kerek virág formájú díszítményekkel, a koronáról lelógó széles szalagok, a köriratot lezáró kezek filigrán formája, valamint a hátlap hegyes levelekből álló babérkoszorúja.
      Hossza a koronán lévő kereszt csúcsától az alsó keresztszár közepéig 57 mm, fesztávolsága 35 mm, vastagsága 6,5 mm, tömege mindössze 8,8 g.
      A mellette látható Vas Érdemkereszt rajzolata mindenben megegyezik a Koronás Vas Érdemkeresztével, anyaga szintén sajtolt vaslemez.
      Fesztávolsága ugyancsak 35 mm, de vastagsága csupán 6 mm, tömege 7,6 g.

      A fenti keresztek középpajzsa kissé laposabb, az uralkodó nevének kezdőbetűi és a hátlap számjegyei kisebbek. Kidolgozásuk némileg elmarad az előző típusétől.
      A bal oldali Koronás Vas Érdemkereszt anyaga vaslemez, hossza a koronán lévő kereszt csúcsától az alsó keresztszár közepéig 57,5 mm, fesztávolsága 35 mm, vastagsága mindössze 4,5 mm, tömege 13,2 g.
      A mellette látható példány csaknem mindenben megegyezik vele, csupán az előlap és hátlap gyöngysorokból álló mintázata ritkásabb és rendezetlenebb kissé. Hossza a koronán lévő kereszt csúcsától az alsó keresztszár közepéig 57 mm, fesztávolsága 35,5 mm, vastagsága 5 mm, tömege 13 g.
      A jobbra látható Vas Érdemkereszt rajzolata a két másik keresztéhez hasonló, de tömör hadifémből készült veret. Fesztávolsága 35 mm, vastagsága csupán 4 mm, tömege 11,2 g.

      A fent bemutatott Koronás Vas Érdemkereszt jellemzője a feltűnően nagy tömege, amely csaknem kétszerese az első típusénak. A korona és a szalagok kialakítása, a köriratot lezáró összekulcsolt kezek nagyobb mérete és a hátlap babérkoszorújának csepp alakú levelei jellemzik.
      Hossza a koronán lévő kereszt csúcsától az alsó keresztszár közepéig 57 mm, fesztávolsága 35 mm, vastagsága 6 mm, tömege 15,3 g.
      A mellette látható Vas Érdemkereszt mindenben megegyezik vele, de anyaga tömör hadifém.
Fesztávolsága 35 mm, vastagsága 6 mm, tömege 13,6 g.

      A bal oldalon látható hadifémből készült Vas Érdemkereszt babérkoszorúja ugyancsak csepp alakú levelekből áll, éremképe azonban kissé eltérő az előző típusétól.
      Fesztávolsága 34 mm, vastagsága 6 mm, tömege 14,7 g.
      A jobb oldali, kérdéses eredetű kereszt bronzból készült, öntéssel, mintának a mellette látható Vas Érdemkereszthez hasonló típust használhattak hozzá.
      Fesztávolsága a szélek öntés utáni csiszolása miatt csupán 33 mm, vastagsága 5 mm, tömege 15 g.

A fenti Vas Érdemkereszt legjellemzőbb vonása a keskeny, oldalnézetből pedig rendkívül vékony keresztszár. Fesztávolsága 36 mm, vastagsága 6,5 mm, tömege 14,1 g.

      Ez a Vas Érdemkereszt extrém vastagságával és nagy tömegével tűnik ki a típusváltozatok közül. Anyaga ugyancsak hadifém.
      Fesztávolsága 36 mm, vastagsága 7,5 mm, tömege 19,7 g.

      Ez a bronzból öntött Vas Érdemkereszt egyetlen bemutatott típushoz sem hasonlít, plasztikus középpajzsa és az uralkodó nevének kis méretű kezdőbetűi sok tekintetben a magasabb fokozatok rajzolatára emlékeztetnek.
      Fesztávolsága 34 mm, vastagsága 6 mm.

Miniatűrök

      Az érdemkereszteknek csupán háromszögletű szalagon viselendő fokozatai voltak, ezért kisdíszítményük nincs. Ismeretesek azonban többféle viselési módú miniatűrjeik, amelyeket alkalomhoz illően polgári ruházaton viselhettek a tulajdonosok.
      Esetenként a teljes méretű érdemkereszteket is viselték polgári ruhán, többnyire azonban csupán a kitüntetések miniatűrjét tűzték fel, amelyek kb. feleakkorák voltak mint az eredetiek. A legexkluzívabb forma a frakkláncon való viselet volt. A frakklánc egy díszes vagy egyszerűbb kivitelű, nemesfémből vagy egyszerű aranyozott bronzból készült lánc, amelynek egyik végét gomblyukba lehet illeszteni, a másik végén pedig egy tű van, az egyszerűbb változatok mindkét végükön tűs megoldással is készültek. A miniatűrök ezekre a láncokra voltak saját karikáiknál fogva felerősítve, természetesen a viselési sorrend szigorú betartásával.
      A hadiszalagok és kardok jelzése a láncon kissé nehézkes volt, ezért igen népszerűek voltak az arányosan keskenyebb, de az eredetivel azonos színű és mintázatú szalagon függő miniatűrök is, amelyeket az eredeti kitüntetésekhez hasonló módon viseltek.
      A mindennapi viseletre ezeknél is egyszerűbb, feltűzhető vagy gomblyukba illeszthető miniatűrök szolgáltak, amelyek gyakran még a láncon vagy szalagon viselteknél is kisebbek voltak. Ezen miniatűrök között találjuk a legnagyobb változatosságot nem csak a méret, de az anyag és a kidolgozás tekintetében is.

      A fent bemutatott Koronás Arany- és Arany Érdemkereszt miniatűrök kidolgozása alig marad el az eredeti méretű kitüntetésekétől, bár gyártástechnológiai szempontból egyszerűbbek azoknál. Különböző műhelyből valók, és valószínűleg más korszakból is. Különösen a Koronás Arany Érdemkereszt hátlapjának koszorúja érdemel figyelmet.
      A Koronás Arany Érdemkereszt hossza 26 mm, fesztávolsága 17 mm, az Arany Érdemkereszt fesztávolsága 16 mm.

Szalagsávok

      Katonai egyenruhán hosszú időn keresztül csupán a kitüntetések eredeti formája volt viselhető, ez azonban komoly anyagi terhet rótt a tulajdonosokra, akiknek (ha nem akarták, hogy drága tűzzománcos, nemesfém keresztjeik és érmeik a mindennapok forgatagában kopjanak és sérüljenek) saját költségükön kellett egyszerűbb kivitelű és anyagú viseleti darabokat beszerezniük.
      A XX. század elejére azonban a korábbi díszes, színes uniformisok fokozatosan egyszerűbb és célszerűbb egyenruháknak adták át a helyüket, és ez alkalmat adott a kitüntetésviselés egyszerűbb formájának bevezetésére is. 1909. augusztus 12-től gyakorló és menetöltözethez a szalagsávok viselését írták elő. A szalagsáv az adott kitüntetés háromszögszalagjának függőlegesen elhelyezett kb. 1,3 cm magas darabja (a valóságban ettől a mérettől jelentősen eltérő szalagsávok és szalagsávsorok is előfordulnak). A szalagsávokat eleinte a háromszögszalagokhoz hasonlóan egymásra csúsztatva, egyetlen sorban viselték, később széleikkel egymáshoz illesztve négyesével egy-egy sorban kerültek elhelyezésre. A szalagsávokra a kitüntetéshez adományozott kardok is felkerültek, hasonló színű szalagok esetében pedig az eltérő kitüntetések kb. 1 cm-es miniatűrjeit is a szalagra erősítették. Arra nézve ugyanakkor nem született határozott elhatározás, hogy a többször adományozott kitüntetéseket a szalagsávsoron hogyan kell jelezni, az érdemkeresztek esetében ezt általában több szalagsáv viselésével oldották meg.
      Az első világháború alatt az érdemkeresztek szalagsávján többnyire nem viselték a miniatűröket, a kardokat azonban minden esetben feltűzték rájuk. A miniatűrrel díszített szalagsávok többsége a két világháború közötti időből maradt fenn.
      A szalagsávok kialakításának és az egyenruhára való rögzítésének ugyancsak számtalan változata ismert.
      Polgári személyek természetesen nem viseltek szalagsávot, ők (ha az alkalom nem kívánta meg az eredeti kitüntetések viselését) miniatűröket tűztek fel a civil öltözetre.

Az itt bemutatott szalagsáv miniatűrök egyoldalas veretek, a magasabb fokozatok a kitüntetésekhez hasonlóan tűzzománccal vannak díszítve. Anyaguk aranyozott és ezüstözött bronz illetve hadifém, szélességük 9 mm.

Szalagok

      Az érdemkeresztek valamennyi fokozata háromszögletű szalagon a mellen viselendő. Az alapítás korai időpontja miatt egyenes szalagon adományozott példányok is előfordulnak, mivel a később kizárólagosan elterjedt háromszögszalagok kiforrott típusai csupán a XIX. század 60-as éveiben jelentek meg.
      A háromszögletű szalag készítésénél egy vízszintesen lefektetett szalagdarabból indulnak ki, amelynek két oldalát 60 fokos szögben felhajtják, hogy alul csúcsot képezzenek. Fontos, hogy a csúcsnál maradjon egy kis rés, ahová majd a kitüntetés füle és karikája illeszkedik. A felhajtott széleket a szegélyek behajtása után összevarrják.
      A felső csúcsba egy kampó, az alsóba egy gyűrű kerül behelyezésre. A kampó az összehajtott szalag gyűrűjén átdugva belülről tartja a kitüntetés karikáját, amely ennek köszönhetően nem tud kicsúszni (ha a keresztet helytelenül közvetlenül a kampóra függesztjük és azt így dugjuk át a gyűrűn, a szalag a kitüntetés súlyától szét fog nyílni, és a kitüntetés a földre pottyan).
      Az érdemkeresztek kétféle szalagon kerültek adományozásra (háborúban a Vitézségi Érem szalagján, vagyis "hadiszalagon", békében és polgári személyeknek pedig egyszínű vörös szalagon). Ezen szalagoknak az alapítást követő csaknem egy évszázad során számtalan változata jelent meg. Bár hivatalosan a szalag 40 mm széles, a fennmaradt példányok között ettől kissé szélesebbek vagy keskenyebbek is előfordulnak. Ugyancsak változatos a hadiszalagok mintázata is. A fehér szegély és az azon belül futó vörös hosszanti sávok szélessége hivatalosan 5 mm, a valóságban ettől is vannak eltérések. Gyártástechnológiai okból különböző lehet a keskeny keresztcsíkok szélessége is, ezek ugyanis úgy készülnek, hogy a szalag alapját képező keresztirányú szálakat alulról és felülről váltakozva fehér és vörös hosszanti szálakkal keresztezik, így a keresztcsíkok méretét valójában a szövés sűrűsége határozza meg. A szalagok vörösének is számtalan árnyalata létezik a hússzínűtől a halványpiroson át egészen a borvörösig. Végül maga az alapanyag is rendkívül eltérő lehet, így a vastag, kartonpapírszerűen merev szalagoktól a vékony, szinte tartás nélküli selyemszalagokig szinte minden változattal találkozhatunk. Ismeretes olyan hadiszalag is, amelynek vörösébe díszítésképpen 1 mm távolságonként vékony aranyszínű fémszálakat szőttek.

      Bár a háromszögszalagok zárásának is számos változata ismert (patent, a kitüntetés karikáját fogó rugós csipesz, stb.) az érdemkeresztek többnyire a megszokott kampós-gyűrűs megoldású szalagokon fordulnak elő.
Nagy változatosságot mutatnak a szalagra tűzött/varrott kardok is.
      Az első világháború anyagtakarékossága a szalagokon is megmutatkozott: megjelentek a "takarékos" szalagok, amelyeket a megszokottnál rövidebb szalagdarabból varrtak össze. Ezeknél a hátulsó rész csak egyrétegű, tartásuk pedig elmarad a hagyományos formákétól. Az ilyen szalagokon azonban általában Károly által adományozott katonai érdemérmeket és vitézségi érmeket találunk, érdemkereszteket alig.

"Takarékos" szalag az első világháborúból. Jól látható a szimpla hátsó rész a visszahajtott szalagvéggel és a rávarrott kampóval. Mellette összehasonlításként egy hagyományos szalag.

Kitüntetés dobozok

      A kitüntetések dobozai talán még nagyobb változatosságot mutatnak, mint maguk a kitüntetések. Korszakonként, gyártónként változnak, de tartalmukhoz hasonlóan bizonyára a vevők pénztárcájához is alkalmazkodott kivitelezésük, amely az egyszerű kartonpapír doboztól egészen a bőrrel borított, bársonnyal és selyemmel bélelt tokokig ível.
      Az érdemkeresztek alapításukkor megbecsült kitüntetésnek számítottak, ennek és a hosszan tartó békés időszaknak köszönhetően első dobozaik is igényes kivitelűek. A világháború második felére ez a helyzet megváltozott, a nagyszámú adományozás és a háborús szükséghelyzet hatására alacsonyabb fokozataiknál megjelentek az egyszerűbb, olcsóbb, könnyebben előállítható papírdobozok is.
      Sajnálatos módon a kereskedelmi forgalomban a dobozokat és a bennük lévő érmeket gyakran össze-vissza cserélgetik, így a gyűjteményekben lévő dobozok (így az alant bemutatottak egy része is) és tartalmuk gyakran nem illik össze. A dobozokban látható keresztek így csupán illusztrációnak tekintendők.

      A fent bemutatott doboz aranyszínű "F. J. V." (Franz Josef Verdienstkreuz) felirata szerint egy Arany Érdemkereszthez készülhetett. Anyaga vékony falemez, amit kívülről nyomott mintás zöld vászonnal, alul fekete rájabőrmintázatú papírral borítottak. Bélése sötétzöld bársony és fehér selyem.
      Mérete a nyomógomb nélkül 98x64x19 mm.

      Az itt bemutatott doboz ezüstszínű "V. K." (Verdienstkreuz) felirata szerint egy Ezüst Érdemkereszthez készült. Anyaga vékony falemez, amit kívülről finoman szemcsézett kékeszöld vászonnal, alul fehér papírral borítottak. Bélése fehér bársony és selyem, a bélésen aranyszínnel nyomott címer látható. A doboz alján a gyártási évet kék bélyegzővel jelezték. Kialakítása a alant bemutatott későbbi Bergmann dobozokéhoz hasonló, de a gyártó neve nem szerepel rajta, a túlnyitást pedig egy széles szalag akadályozza meg a doboz fedele és alja között.
      Mérete a nyomógomb nélkül 97x58x18 mm.

      A következő négy doboz a bécsi Bergmann dobozgyárban készült, a fokozatoknak megfelelő méretben és feliratozással.
      A fenti doboz aranyszínű "V. K. m. d. K." (Verdienstkreuz mit der Krone) felirata szerint egy Koronás Arany Érdemkereszthez készült. Anyaga vékony falemez, amit kívülről bőrmintázatú sötétkék papírral, alul fehér papírral borítottak. Bélése fehér bársonyutánzat és selyem, a bélésen aranyszínnel nyomott címer látható.
      Mérete a nyomógomb nélkül 112x59x21 mm.
      A dobozok alján a gyártó cégjelzése mellett a gyártási évet is feltüntették, utóbbit lila vagy kék bélyegzéssel. Ugyancsak bélyegzéssel jelezték, hogy a háborús megszorítások miatt a kitüntetés pótanyagból ("BRONZE", azaz bronz) készült. A háború végefelé készült dobozokon már csak rövidítést ("BR") találunk, ezeken a gyártó cégjelzése is nagyobb betűtípussal van nyomva.

      Ez a doboz mindenben megegyezik az előzővel, de aranyszínű "V. K." (Verdienstkreuz) felirata szerint egy Arany Érdemkereszthez készült.
      Mérete a nyomógomb nélkül csupán 98x57x21 mm.
      A doboz aljának nyomott és pecsételt jelzései a Koronás Arany Érdemkereszt dobozáéhoz hasonlóak.

      A fenti doboz ugyancsak megegyezik a Koronás Arany Érdemkeresztével, de ezüstszínű "V. K. m. d. K." felirata szerint egy Koronás Ezüst Érdemkereszthez készült.
      Mérete a nyomógomb nélkül 112x59x21 mm.
      A doboz aljának nyomott és pecsételt jelzései szintén a Koronás Arany Érdemkereszt dobozáéhoz hasonlóak, de ezekről értelemszerűen hiányzik a pótanyag jelzése.

      A fent bemutatott doboz ugyancsak megegyezik a Koronás Arany Érdemkeresztével, de ezüstszínű "V. K." felirata szerint egy Ezüst Érdemkereszthez készült.
      Mérete a nyomógomb nélkül csupán 98x58x21 mm.
      A doboz aljának nyomott és pecsételt jelzései a Koronás Ezüst Érdemkereszt dobozáéhoz hasonlóak.
      Ez a doboz ismeretes eltérő, rájabőrmintázatú vászonborítással is.

      Ez a doboz acélszürke "E. V. K. m. d. K." (Eiserne Verdienstkreuze mit der Krone) felirata szerint egy Koronás Vas Érdemkereszthez készült. Anyaga vékony falemez, amit kívülről bőrmintázatú bordó papírral, alul ugyancsak bőrmintázatú, de fekete papírral borítottak. Bélése fehér bársony és selyem, utóbbin a bécsi Zimbler cég aranyszínű jelzése látható.
      Mérete a nyomógomb nélkül 113x60x19 mm.

      A fenti, felirat nélküli doboz ugyancsak egy Koronás Vas Érdemkeresztet rejt. Anyaga vékony falemez, amit kívülről textilmintázatú piros, alul pedig rájabőrmintázatú fekete papírral borítottak. Bélése fehér bársony és selyem, utóbbin a bécsi és budapesti Scheid cég aranyszínű jelzése látható.
      Mérete a nyomógomb nélkül 113x60x19 mm.

      A fenti egyszerű kivitelű, levehető fedelű doboz fekete "E. V. K." (Eiserne Verdienstkreuz) felirata szerint egy Vas Érdemkereszthez készült. Anyaga kartonpapír, amit kívülről sötétvörös krokodilbőrmintázatú papírral borítottak. Bélése nincs, a doboz alján a bécsi Zimbler cég jelzése látható. A cégjelzésnek több változata ismert, itt kettőt mutatunk be ezekből.
      Mérete 88x60x12 mm.

Okiratok

      A kitüntetések adományozásához kapcsolódó okmányoknak és iratoknak számos formája ismeretes. Az első csoportba a felterjesztéshez kapcsolódó iratok tartoznak, amelyek a kitüntetésre javasolt személy cselekedeteit és a kitüntetést támogató elöljárók megjegyzéseit tartalmazzák. Az odaítélésről külön értesítést kaptak az érintettek, amely a kitüntetés tényén kívül gyakran az átadás helyéről, idejéről és módjáról is tájékoztatást nyújt. Számos kitüntetés tulajdonosa díszes oklevelet is kap ebből az alkalomból. Külön csoportot alkotnak az adott kitüntetés viselésének jogosságát igazoló iratok. Végül számos irat kapcsolódik a kitüntetéssel járó kiváltságokhoz, azok ismertetéséhez, odaítéléséhez vagy éppen megvonásához, a kitüntetés alapszabályzata csak egyike ezeknek.
      A leggyakrabban előforduló okmányok a díszes, német vagy magyar nyelvű értesítések és az alapszabályok, ezekből mutatunk be néhányat.

Hadiszalagon adományozott Koronás Arany Érdemkereszt odaítéléséről szóló német nyelvű értesítés, a belső oldalon az érdemkeresztek alapszabályaival. A kitüntetést egy gazdászati hadnagy kapta 1916. júluis 7-i dátummal.

Hadiszalagon adományozott Arany Érdemkereszt odaítéléséről szóló német nyelvű értesítés. A kitüntetést egy posta és távirda tisztviselő kapta 1916. július 6-i dátummal.

Ugyanezen kitüntetés magyar nyelvű értesítője a magyar királyi kereskedelemügyi minisztertől a fenti postai tisztviselő részére.

Hadiszalagon adományozott Koronás Ezüst Érdemkereszt odaítéléséről szóló német nyelvű értesítés. A kitüntetést egy huszár őrmester kapta 1915. október 15-i dátummal.

Az érdemkeresztek alapszabályai az 1914. novemberig kelt változtatásokkal.

A kitüntetés viselése

Az érdemkeresztek valamennyi fokozatát háromszögletű szalagon a bal mellen kell viselni, a viselési sorrend betartásával. Meghatározott alkalmakkor az eredeti kitüntetések helyett szalagsávok, polgári ruhán miniatűrök viselendők.


      A fenti tisztviselő egyenruháján békebeli Koronás Arany Érdemkeresztet láthatunk, a fotó valószínűleg az 1800-as évek utolsó évtizedeiben készült. A mellette látható századfordulós képen civil tulajdonosa Koronás Ezüst Érdemkeresztjét és a Ferenc József Rend Lovagkeresztjét egyaránt piros szalagon viseli, mégpedig eredeti formájukban, valószínűleg a fotózás kedvéért.
      A harmadik fénykép már a világháború alatt készült, de az autócsapat jelzését viselő szakaszvezető zubbonyát szintén békebeli adományozású koronás érdemkereszt díszíti. Amennyiben civilként érdemelte ki a kitüntetést, az lehet arany is, ámbár a Koronás Ezüst Érdemkereszt valószínűbb.


      Az első képen látható főhadnagy már háborús érdemeiért hadiszalagon adományozott Koronás Arany Érdemkeresztet visel, amihez a második fénykép tanúsága szerint (ahol a 30-as évek végén immár őrnagyi rendfokozattal láthatjuk) utóbb a kardokat is kiérdemelte.
      A harmadik képen a 7. közös gyalogezred őrmesterének mellét hadiszalagos Koronás Ezüst Érdemérem díszíti.


      A vas érdemkeresztek adományozásánál a legénység körében nem mindig számított a rendfokozat, bár koronás érdemkereszteket főként szakaszvezetők és őrmesterek kaptak.
      Az első kép vasúti-távíró jelvényt viselő tizedesein mindkét kitüntetést megfigyelhetjük, a második képen a szakaszvezető Koronás, rendfokozat nélküli bajtársa korona nélküli Vas Érdemkereszttel van kitüntetve.
      Az utolsó két fotó őrmestere és tizedese Koronás Vas-, illetve Vas Érdemkeresztet visel.

Források

Bodrogi P. - Molnár J. - Zeidler S.: Nagy magyar kitüntetéskönyv. Rubicon Könyvek, 2005.
Felszeghy - Rátvai - Petrichevich - Ambrózy: A rendjelek és kitüntetések történelmünkben.
      Társadalmi kiadó, 1943.
Honvédségi Közlönyök
Az Arany-, Ezüst- és Vasérdemkereszt alapszabályai

Képek

Virágh Ajtony
Regia Militia Hungarorum

Feltöltve: 2007.01.10.
Frissítve: 2007.08.13.