Leírása:
Hegyes, tömör acéllövedék homorú fenékrésszel és egy körbefutó horonnyal. A lövedéket csúcsa
kivételével rézköpeny borítja, amely a cső huzagolásába szorulva egyfajta teljes hosszúságú
vezetőgyűrűként működik.
Hüvelye központi gyújtású peremes rézhüvely, amelyben a lövedéket három, a lövedéktest hornyába
kapaszkodó pontozással rögzítik.
Kifejezetten az akkoriban megjelenő könnyű és gyors, a nagy csatahajókra halálos veszedelmet
jelentő torpedónaszádok ellen fejlesztették ki, elsősorban ezek páncélzatának átütésére szolgál.
Hogy a fenti képeken látható, hornyokkal és tömítőgyűrűkkel ellátott ólomlövedékkel szerelt lőszert használta-e a
monarchia haditengerészete, az egyelőre még kérdéses. A lövedék hossza 65,5 mm, belső üregét homokkal töltötték meg és
egy viasszal rögzített, 31,5 mm hosszú csonkakúp alakú fadugó zárja le. Ezek alapján nem kizárt, hogy az acélmagvasnál
olcsóbb és a becsapódáskor szétmálló lövedékkel szerelt lőszer céllövészetre szolgált.