A Vadnay-féle síszán








Előzmények

         Az 1942-43-as doni katasztrófa sokként érte Magyarországot és alapvető változtatásokra késztette a hadvezetést. A vereségnek számos oka volt, de akárcsak annak idején Königrätz esetében, a politikai és katonai vezetők elsősorban itt is a viszonylag kockázat- és presztízsveszteség nélkül vállalható anyagi nehézségekben jelölték meg azt. E struccpolitika később számos szomorú következménnyel járt, pozitív hozadékaként azonban végre korszerű téli felszerelések jelenhettek meg a Magyar Királyi Honvédség eszköztárában.

         Ennek első jeleként 1943-ban napvilágot látott a Honvédelmi Minisztérium Téli segédlet című 158 oldalas kiadványa, amely a már meglévő felszerelések (pl. a szőrméssapka vagy a szőrmésmellény) mellett új ruházati és felszerelési cikkeket, közlekedési és szállítóeszközöket és ami a fő, a téli harcot segítő eljárásokat és utasításokat is tartalmazott. Ebben a kötetben jelent meg a rendszeresített sílécre szerelhető, összecsukható Vadnay-féle síszán leírása és rajza is.


A Vadnay-féle síszán



     

     

   

 

   

     

     

     

     

           

       

   

   

A szán tömege sílécek nélkül: 8 kg
A szán hossza: mint a síléc hossza
A szán szélessége: állítható
A szán magassága: 25 cm
A rakfelület hossza: max. 130 cm (állítható)
A rakfelület szélessége: min. 50 cm (állítható)
Az összecsukott síszán méretei: 75 x 26 x 12 cm (fejtámla nélkül)
Maximális teherbírása: 250 kg
Javasolt terhelése: 1 ember által hótalpakon vontatva 40-50 kg
Javasolt terhelése: 2 ember által hótalpakon vontatva 80-100 kg
(Nehéz terepen a terhelést csökkenteni kell, könnyebb terepen és rövidebb távolságon azonban a két ember által vontatott tömeg 130-150 kg-ra is növelhető. A síszán állati erővel vagy gépjármuvel is vontatható, ekkor a maximális teherbírásig terhelhető.)


Leírása:
         A Vadnay-féle síszán egy szétnyitható, falécekből összeállított rácsfelületbol (rakfelület) és a sílécekhez kapcsolódó rögzítő állványokból áll. További részei és tartozékai: az állítható alumínium merevítőcsövek (4 db), a rakománykötelek, a húzókötélkészlet, a sebesültszállításnál felszerelhető fejtámla és 2 db csőkulcs.

         Rakfelülete 12 db, egymáshoz szegecsekkel és csavarokkal rögzített 3,5 cm széles és 11 mm vastag lécből van összeállítva, a közbenső lécek hossza 75 cm, a két első és két hátsó léc 40 cm hosszú. A lécek végei meg vannak vasalva. A hosszabbak öt, a rövidebbek három ponton vannak a szomszédos lécekhez fogva, a kötőelemek azonban csak annyira tartanak szorosan, hogy a síszán még könnyedén szétnyitható legyen. Középen oldalanként két-két helyen a lécvégeket a második és harmadik rögzítő állvány tartócsavarja fogja. Elöl és hátul középen a rövidebb léceket egy-egy hosszabb csavar tartja össze, ehhez van rögzítve a húzókötél gyűrűje, valamint a merevítőcsövek két csavarmenetes tővel ellátott anyája. Végül a rakfelületre erősített három bilincs szolgál a csőkulcsok és a fejtámla tartócsöveinek málházására.

         A rakfelület két oldalára 4-4 db rögzítő állvány van csavarozva, csupán annyira meghúzva, hogy az állványok elfordíthatóak legyenek. Felső részük közvetlenül a rakfelület alatt csuklósan van megoldva, be- és kihajtott helyzetben egyaránt karmok tartják a két részt. Az állványok alsó részén találhatóak a sílécek rögzítésére szolgáló karmok, amelyek közül a belső fix, a külső csavarral állítható. Középen vannak a rakománykötelek rögzítőkarikái.

         A rögzítő állványok három különböző alakban készülnek. A két mellső és két hátulsó állvány lécfogó karmai rövidek, az állványok belső oldalán pedig egy-egy menetes tő van az alumínium merevítőcsövek számára. A menetirány szerinti harmadik állvány már a síléc megvastagított középső részére esik, ezért ennek lécfogó karmai hosszabbak. A második állványok lécfogó karmai "L" alakúak, és vízszintes nyúlványaik elölről a kötés alá nyúlnak be, még biztosabb rögzítést adva. A karmok öntöttvas alkatrészei meg vannak számozva, emellett a különböző kivitelben készült jobb- és bal oldali öntvényeket még "J" és "B" betűvel is jelölik. A vasból készült alkatrészeket horganyozással óvják a rozsdásodástól. (A bemutatott példányról ez a zöldesszürkére színeződött bevonat már jórészt hiányzik, egyes helyeken azonban még jól látható.)

         A négy alumínium merevítocső szállítás közben összecsukva a szán alsó részén kialakított tartójában van egy pánt és három csavar segítségével rögzítve, csőrögzítő bilincseik számára a szán alján az egyik léc ki is van marva. A csövek teljesen összecsukva 16 cm hosszúak, ez egyben meg is határozza az összeszerelt síszán legkisebb szélességét (50 cm). A külső csövek egyik végét a szán rakfelületének két végén középen található anyacsavarok egy-egy menetes tövére, míg a belső, kihúzható csövek végét az elülső és hátulsó rögzítő állványok menetes töveire kell felcsavarni. A megfelelő hosszúságúra beállított merevítők belső csöve a bilincs csavarjának meghúzásával rögzíthető.

         A két mellső rögzítő állvány felül hosszan kiálló csavarjára kell szükség esetén felcsavarni a textilhevederből készült sebesültszállító fejtámla tartócsöveit.

         A szárnyasanyák kivételével a síszán valamennyi rögzítőeleme egységesen ugyanazzal a négyzet keresztmetszetű csőkulccsal állítható. A csavarfejek élhosszúsága 7 mm.

         A gyártó kilétére utaló vagy a katonai átvételt bizonyító jelzések a szánon nincsenek.


Összeszerelése

         A Vadnay-féle síszán előnyei, hogy használaton kívül összecsukva egy ember is könnyedén hordozhatja, továbbá a rendszeresített sílécekre (de szükség esetén más típusokra is) rendkívül gyorsan és mindenféle előkészület nélkül felszerelhető. További előnye, hogy rakfelületének szélessége és így a síszán nyomtávja szükség szerint állítható.

   

     

   

         Összeszerelésnél először bontsuk le az összecsukott szánra hurkolt húzó- és rakományköteleket, majd a szárnycsavarok meglazításával vegyük le a merevítőrudakat és a csőkulcsokat. A szárnycsavarokat ezután újra húzzuk meg. Nyissuk szét a rakfelülettel lefelé fordított rácsot annyira, hogy a jobb és bal oldali rögzítő állványok közötti távolság kb. 2 arasznyi legyen (ez a a kényelmes szereléshez kell, a végleges távolság szükség szerint változtatható). A csőkulccsal lazítsuk meg a rácsra fektetett állványok rögzítőcsavarjait, az állványokat állítsuk fel és a kulccsal rögzítsük, majd fordítsuk el őket úgy, hogy a lécfogókarmok csavarjainak feje kifelé nézzen.

     

         Fektessük a síléceket a földre egymástól a kívánt távolságban, közben ügyeljünk arra is, hogy a bal és jobb oldali lécek a menetirány szerinti helyes oldalon legyenek. Ezután a megfelelő mértékben szétnyitott síszánt karmokkal lefelé helyezzük rá a sílécekre úgy, hogy a fejtámasz elöl legyen, az "L" alakú karom pedig a kötés elé kerüljön. Az "L" alakú karom forgólemezeit csúsztassuk a kötés alá és húzzuk meg a rögzítőcsavart. A felső csavart úgy állítsuk be, hogy hegyével csak érintse a kötést. Ezután húzzuk meg a kötés mögötti állvány lécfogó karmának rögzítőcsavarját, végül a szán első és hátulsó állványának csavarját. Ismételjük meg ugyanezt ebben a sorrendben a szán másik oldalán is. (Két ember az összeszerelést párhuzamosan is végezheti a szán két oldalán.)

     

     

         Lazítsuk meg a szán elülső és hátsó részén alul középen található, a merevítőrudak rögzítésére szolgáló két csavarmenetes tővel ellátott csavaranyát és fordítsuk a menetes töveket a rögzítő állványok irányába. Lazítsuk meg a teleszkópszerűen egymásba tolható alumínium merevítocsövek rögzítő csavarjait, majd a csövek egyik végét csavarjuk a rögzítő állványok, a másik végét a csavaranya menetes töveire. Ellenőrizzük még egyszer a szükséges nyomtávot, majd húzzuk meg a merevítőcsövek rögzítő csavarjait. Végül erősítsük fel a málhaköteleket és a húzóköteleket.


Használata

         A rakfelület méretének beállítását és a málhakötelek rögzítését mindig a szállítandó anyagnak legjobban megfelelően végezzük el.

         Sebesült szállításánál a szán rakfelületét a megfelelő hosszra állítsuk be, majd a szán elülső sarkain a kiálló menetes szárakra csavarjuk fel a fejtámlatartó csöveket, a hevederből készült fejtámlát pedig állítsuk vízszintes helyzetbe. Fektessük a takarókba csavart sebesültet a szánra és málhakötelekkel rögzítsük.



         A síszán nem csupán fegyverek, anyagok vagy sebesültek szállítására használható, de tüzelésnél biztos alapul szolgálhat könnyű és nehézfegyverek számára is, melyek lőszabatossága a síszánról alkalmazva lényegében nem változik, a puszta hóról való tüzeléssel pedig össze sem hasonlítható. A nehézfegyverek (golyószóró, géppuska, nehézpuska, gránátvető) síszánra rögzítése a megfelelő foglalat segítségével történik.



         A golyószóró esetében ez a foglalat egy talplemezből, egy kihúzható kettős csőből és egy gömbcsuklós csőrögzítőből áll. A határoló talpakkal a szán rácsszerkezetére illesztett talplemezt csavarral erosítjük fel. A golyószórót a csőrögzítő bilinccsel, a rakaszokat a málhakötelekkel rögzítjük. A tüzelési magasság a kihúzható csövek állításával változtatható.



         A golyószórós raj négy síszánnal van felszerelve, ebbol egy tartalék. Menetben az első szánon van a tűzkész fegyver 10 rakasz (1250 db) tölténnyel, a másodikon a tartalék lőszer és az élelem, a harmadikon pedig az egyéb felszerelés. A három szánt 2-2 hótalpakon vagy sítalpon haladó ember húzza, akiket a megterheléstol függően fél vagy egy óránként kell váltani.

         Egyéb alegységek síszánnal való felszerelését a golyószórós rajnál leírt alapelvek szerint végezzük, figyelembe véve a szállítandó anyag mennyiségét és a létszámot.


Szétszerelése és szállítása

         Használat utáni szétszerelésnél először oldjuk meg a rögzítőkarmok csavarjait és a síszánt emeljük le a sílécekről. Rögzítőcsavarjaik oldása után csavarjuk le a merevítőcsöveket, csukjuk össze őket és újra húzzuk meg a csavarokat. Lazítsuk meg a rögzítőállványok csavarjait, fektessük az állványokat a falécekre, majd újra húzzuk meg a csavarokat. Toljuk össze a rácsszerkezetet ügyelve arra, hogy a szán egyetlen alkatrésze (támlaheveder, málhakarikák) se kerüljön az összezáródó falécek közé. Tegyük helyére és rögzítsük a merevítőrudakat és a csőkulcsokat. A málhakötelekkel tekerjük körbe az összecsukott szánt úgy, hogy az ne tudjon szétnyílni. Végül tekerjük rá a húzóköteleket is.



         Az összecsukott síszánt egy ember szállíthatja vagy a fejtámasznál fogva kézben, vagy a málha- és húzókötelek segítségével háton.


         A cikkben bemutatott síszán egyik melső rögzítő állványa, két alumínium merevítőcsöve, a merevítocsövek rögzítőpántja és annak csavarjai, fejtámlája valamint szerelő csőkulcsai hiányoznak. Kérjük, hogy aki rendelkezik ezek közül valamelyikkel, vegye fel velünk a kapcsolatot. Köszönjük!


Források

         Téli segédlet. HM, 1943.


Képek

Hadtöréneti Múzeum, Budapest
Regia Militia Hungarorum


Feltöltve: 2010.06.08.
Frissítve: 2011.01.27.

lap tetejére